Szeretettel köszöntelek a Petőfibánya Jobbik Magyarországért Mozgalom-ban
Csatlakozz te is a mozgalmunkhoz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Petőfibánya Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Petőfibánya Jobbik Magyarországért Mozgalom-ban
Csatlakozz te is a mozgalmunkhoz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Petőfibánya Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Petőfibánya Jobbik Magyarországért Mozgalom-ban
Csatlakozz te is a mozgalmunkhoz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Petőfibánya Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Petőfibánya Jobbik Magyarországért Mozgalom-ban
Csatlakozz te is a mozgalmunkhoz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Petőfibánya Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Egy festőt egyszer arra kértek,
rajzolja le a békességet.
A feladat egyszerűnek látszott,
s ő nyomban neki is látott.
Rajzolt tengert,széltől mentesen,
rajta egy hajót,mely állt csöndesen.
Utasa mind lusta álomba merült...
s a kép összegyűrve a szemétre került.
Nem békesség volta papíron,
hanem szélcsend és unalom.
Aztán újabb rajzba kezdett,
s egy szundító öreg bácsit festett.
De békességet nem ábrázolt ez sem,
nekiállt hát,hogy tovább keressen.
Rajzolt virágot,csöndes téli tájat,
békésen legelésző birkanyájat...
A papírkosár lassan tele lett,
s közben be is esteledett.
Ám az este sem volt békés,
messziről hallatszott a mennydörgés.
Vihar közeledett,az ég rengett,
a festő az ablaknál töprengett.
Nézte a szélben sodródó faleveleket,
a villámokat mik átjárták az eget.
A ház előtti tölgy recsegve hajlongott,
kövér eső cseppek verték az ablakot.
A festő nem tudta,tovább hogyan legyen,
Istent kérte hát,hogy csodát tegyen.
Tekintete ekkor ismét a fára esett,
s ott meglátta,amit egyész nap keresett.
A fa egyik vastag benső ágán
úgy a fának szíve táján,
a viharról mit sem sejtve,
ült egy madár,fejét szárnya alá rejtve.
Nyugodtan aludt,miközben zengett az ég.
Ez hát az igazi békesség.
"Uram te megmutattad békességedet!"
-szólt a festő,és nem tévedett.
Csodálatos isteni békesség ez,
mit a viharban alvó madár jelképez.
A világ legyen bármilyen nyugtalan,
ha szívünkben Isten béesssége van.
Ő minden gondot vállára vesz,
s bennünket szabaddá,békéssé tesz.
Az ő békessége tökéletes,
minden félelemtől mentes.
Nekünk szánja ezt a békességet,
s tőlünk csak egyet kér:engedelmességet.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!